Hírek

„A szaléziaknak nem is lehetne magasztosabb elképzelésük, mint hogy közösséget építsenek Don Bosco szellemében.” – Ez a cikk még az oratórium átadási ünnepségekor készült, de sok hasznos információt megtudhattok belőle, érdemes elolvasni.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-biboros-megaldotta-felujitott-szalezi-oratoriumot-es-tartomanyfonokseget-obudan

Fusce dignissim lectus blandit, semper eros a, pellentesque libero. Sed vel tortor lacus. Nulla facilisi. In ut sem suscipit, tempus ante euismod, tristique libero. Ut quis libero congue, maximus ante a, sodales elit. Aenean dapibus ligula vel ex convallis convallis. In sollicitudin rhoncus leo non feugiat. Donec mattis eget mi a lobortis. Pellentesque congue, diam a fermentum condimentum, lectus massa efficitur nunc, sed porttitor orci augue vel velit. Nunc iaculis orci ac ex semper porttitor. Duis eu tortor ex. Ut eget velit sit amet odio molestie tincidunt ac ac metus.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Phasellus dolor sapien, volutpat et nisl non, pretium suscipit neque. Cras rhoncus mauris sed tortor ultrices auctor. Vestibulum sed est neque. In bibendum, massa eget condimentum bibendum, augue lacus varius sapien, eu rhoncus metus lorem a tortor. Vivamus quis blandit lacus, vel semper nulla. Integer nec libero vel nunc semper rhoncus eleifend a enim. Suspendisse pulvinar bibendum justo, finibus varius metus volutpat id. Pellentesque mattis dapibus arcu ac eleifend. Maecenas vitae tortor in tortor consequat consequat. Nam pulvinar bibendum urna, tristique vehicula sem facilisis quis. Phasellus iaculis rhoncus eros lobortis dignissim. Etiam tristique tempus odio at ornare. Fusce non arcu nulla.

Június 2-án, csütörtökön, egy est keretében bemutatásra kerültek Boldogunk történelmi és lelki körülményei. Andrásfalvy János tartományfőnök atya köszöntője után Pierluigi Cameroni atya, a Szalézi Társaság egyetemes posztulátora (szenttéavatási ügyeinek felelőse) előadásában ismertette vértanúnkat és tiszteletreméltó Vándor József szalézi atyát mint a béke tanúit. Két férfi, két szalézi, az egyik testvér, a másik misszionárius pap Kubában, akik hittek a békében és annak megélésében a hétköznapokban. A hozzánk intézett üzenetük, hogy “a világ változik és az emberek élete csak akkor javul, ha mások rendelkezésére állítjuk magunkat, anélkül, hogy várnánk, hogy mások kezdjék el ezt. Ha a tesvériség művelőivé válunk, újra tudjuk szőni egy háborúk és erőszakoskodások által megtépázott világ szövetét. Békét építeni az legkisebbekre fordított figyelemmel, az igazságosság előmozdításával, a megbocsátás bátorságával, ami kioltja a gyűlölet tüzét. A béke, bizony, egyúttal ajándék fentről és közös erőfeszítés gyümölcse.”

Bertáné Varga Judit történész, muzeológus bemutatta Sándor István életének történelmi körülményeit: 1914-ben született, amikor Magyarország egy monarchia részét képezte, a második világháború éveiben és a komunista rezsim érkezésekor élt. Ő is az erősen vallásellenes, elnyomó, kommunista rezsim áldozata, amely különösen kemény és véres volt 1946 és 1963 között. Ez a testvér egészen a vértanú halálig tanúsította hitét és a szalézi küldetésért való elszántságát.

Ábrahám Béla szalézi atya elénk tárta a kutatási és tanulmányi menetet, melynek során Boldog Sándor István ereklyéit felfedezték és azonosították. Továbbá megosztott néhány személyes anekdotát, melyekből felragyog a Gondviselés jelenléte az ereklyék visszaszerzésének útján.

Ezen alkalom során hivatalosan is bemutatásra került Pierluigi Cameroni atya könyve magyar nyelvre fordítva Boldog Sándor István, az örömhír vértanúja címmel.

P. Pierluigi Cameroni SDB

Pierluigi Cameroni atya beszámolója után hozzáfűzök néhány aláhúzást, amelyek mélyebben egy lelkipásztor, nevelő szívéhez szólhatnak.

A béke elsődleges légköre a család. Boldog Sándor István ezt lélegezte be otthon, édesapja úgy tudta éreztetni vele a szeretetét, mintha ő lenne az egyetlen fia. Ez eszünkbe juttatja Don Bosco nevelt fiainak a versengését, amikor mindenki azt hajtogatta: “Engem szeret a legjobban!”

Sándor Istvánnak a tekintélye (autorevolezza) volt az igazi ereje. A tekintély egy belső erőt mozgósít szelíden a fiatalokban, amelyet erényes példaadással ért el István. Ez az erő kiemeli, világra segíti a fiatalban a jót. A latin augere szó, amiből az auctoritas származik eredetileg “növekedésre serkenteni”-t jelent, nem a hatalom külső kényszerrel végzett elnyomását, befolyását.

Mindenkivel gyakorolta a megelőző módszert, mely a kapcsolataiban nyilvánult meg. Az értelem párbeszéddé vált, a vallásosság hitmegosztássá, a szeretetreméltóság pedig egy családias megtapasztalássá. A módszer először is egy teológiai gondolat: Isten előbb szeretett minket.

Lelki erőssége és kitartása jóban rosszban megmutatkozott. Felvételekor a noviciátusba így érzett: “biztos volt benne, hogy képes lesz kitartani Don Bosco zászlaja alatt”. B. Varga Judit szemlélteti, hogy az átlagosan 4-6 nap kínzás után megtörő rabokhoz képest Sándor Istvánt több hétig vallatták.

Cameroni atya gondolatával zárnám, miszerint nem véletlen, hogy pünkösd hajnalán áldjuk meg az ereklyét. A Szentlélek a megígért Vigasztaló. A vigasztaló Sándor István és egyébként is a szentek a Szentlélek remekművei.

Berkeczi Szabolcs szalézi testvér

Az óbudai szalézi oratórium és a közösségi ház épülete rendkívül rossz állapotban volt, ezért 2019-ben lebontották. A közösségi ház helyén épült meg 2020-2021-ben az új tartományfőnökség, amelynek alapkövét 2020. február 10-én tette le Varga Mihály pénzügyminiszter, Andrásfalvy János tartományfőnök és Ábrahám Béla előző tartományfőnök, az új oratóriumépület pedig a Kiscelli utca 79-re nyílik, de az L alakú épület az udvaron át összekapcsolódik a Bécsi úti épületekkel, így alkotva egy egészet az óbudai szalézi műhöz tartozó templommal, rendházzal, kollégiummal és immár az új tartományfőnökséggel is.

Az ünnepi alkalomra eljöttek a Szalézi Család tagjai, de több jeles vendég is megtisztelte jelenlétével. A megjelenteket Andrásfalvy János tartományfőnök atya üdvözölte. Az épület átadása alkalmából mondott köszöntőjében elmondta, hogy közel hat éve kezdték az előkészületeket, hogy a szaléziak óbudai letelepedésének századik évfordulóját új épületek létesítésével ünnepelhessék. „A korábbi szalézi tartományfőnök, Ábrahám Béla munkatársaival együtt minden követ megmozgatott, hogy az óbudai dohos, omladozó szalézi épületek helyébe újak kerülhessenek. Az 1920-as szalézi megtelepedés után kicsit több mint száz évvel most együtt örvendezhetünk a bontás, majd újjáépítés vége felé” – mondta Andrásfalvy János tartományfőnök.

Képet nyújtva az építkezés dimenziójáról felvázolta, hogy beruházás összértéke 2,2 milliárd forint volt, mindez 100 százalékban vissza nem térítendő állami támogatás révén valósult meg, amit hálásan köszönnek a kormánynak. Természetesen ehhez a rend is hozzátette a maga önrészét, a fenntartás és a működtetés feladatát is örömmel vállalják a helyi szaléziak és a velük együttműködő világi közösség, de a berendezés végső formába hozásához marad még bőven lehetőség az adakozók számára.

Kiemelte, hogy a Don Bosco Oratórium a háromszintes épülete összesen 1714 négyzetméteres területével, aulájával, minikonyhájával, előadótermével, közösségi tereivel, játszótereivel, a sportpályával a keresztény társasági, társadalmi élet előmozdítását célozza meg, a tartományfőnökség 614 négyzetméteres épületéből pedig a Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Tartomány országszerte működő rendházait, oratóriumait, oktatási intézményeit irányítja a szalézi rend.

Beszéde végén a tartományfőnök megköszönte mindazok munkáját, akik segítették ezt a hatalmas építkezést, hiszen a most megépült közösségi terek segítségével még nagyobb lendülettel folytathatják a keresztény társadalmi élet szolgálatát, a családok és hátrányos helyzetű fiatalok megsegítését Óbudán.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kiemelte, hogy Don Bosco személyisége és szellemisége utat mutat nekünk a mai nehéz helyzetben is. Elmondása szerint a kormány nagyra értékeli a szaléziak pedagógiai hagyományait és azt a munkát, amelyet a fiatalokért, különösen a hátrányos helyzetűekért végeznek. Don Bosco ugyanis nem csupán rendet alapított, hanem egy lelki családot is az Egyházon belül, akik szalézi lelkülettel élnek és dolgoznak. A pénzügyminiszter örömét fejezte ki, hogy a rend tagjai és az önkéntes segítők mostantól új épületekben fogadhatják a fiatalokat, gondoskodhatnak oktatásukról és tartalmas időtöltésükről. De az új épületekben is az a közösség várja a fiatalokat, amelynek tagjai több mint száz éve hittel, megértéssel és szeretettel fordulnak feléjük. A hit, a tenni akarás és a példamutatás vonzza a segítőtársakat. Így építhetett Bosco Szent János az egész világra kiterjedő közösséget – mondta Varga Mihály. A miniszter kitért arra is: az új épületek is azt példázzák, hogy a kormány az elmúlt évek komoly nehézségei ellenére kitartott alapvető céljai mellett, amelyek között fontos helyen szerepel a hitélet támogatása.

„Segítjük az egyházakat abban, hogy közfeladataikat és közösségépítő szolgálatukat minél jobb felételek mellett láthassák el” – fogalmazott. Azt is mondta, a kormány természetes szövetségesként tekint az egyházakra abban a munkában, amelyet Magyarország keresztény kultúrájának megőrzéséért, szellemi és lelki megújulásának érdekében végeznek. A templomok, egyházi iskolák, óvodák, kórházak és rendelők építése, felújítása nemcsak az egyházakat erősíti, hanem hozzájárul a települések fejlődéséhez, az ott élők életminőségének javításához is – tette hozzá Varga Mihály.

„Ma sem nélkülözhetjük azt a segítséget, amelyet a rend tagjai nyújtanak a nélkülük esetleg elkallódó fiatalokért, a szegénységgel küzdőként. Biztos vagyok abban, hogy ma is sokan tartjuk megfontolandónak Bosco atya tanácsát, amely így szól: Ne vesztegessétek az időt, tegyetek jót, sok jót, soha nem bánjátok meg!” – zárta beszédét a miniszter.

Erdő Péter bíboros beszéde elején megemlékezett a tartományfőnök atya előző nap elhunyt édesapjáról, Andrásfalvy Andrásról, akivel harminc évvel ezelőtt együtt dolgoztak azon, hogy megtalálják a katolikus egyetem lelkét. A bíboros szólt arról is, hogy a katolikus oktatás és nevelés az elmúlt harminc évben „kibontakozott” Magyarországon, az intézmények számának növekedése pedig Európában is egyedülálló kihívás elé állítja a Katolikus Egyházat. Reményét fejezte ki, hogy az óbudai szalézi oratórium a keresztény és európai kultúra egyik jeles központja lesz.

A bíboros emlékeztetett arra, hogy amikor házat szentelnek, érdemes elgondolkodni arról, hogy a szívekben is elő kell mozdítani a hívő kultúrát, hiszen a szent és a profán nem egymástól független, egymással nem érintkező valóság, és az ember nem „lép át” valamely szertartás végén az egyik világból a másikba, hanem hozzá tartozik a hétköznapi elemek megszentelése, éppen a tanulmányok, a sport, a játék megszentelése Don Bosco szellemében. Isten különböző módokon lehet jelen az életünkben, de mindig jelen van, és ez egységbe fogja egyéni és közösségi életünket. Ezt az egységet egyébként kultúrának nevezzük. Ezek után a tartományfőnök és az illusztris vendégek kíséretében megáldotta az épületet.

Végül Erdő Péter bíboros, Varga Mihály pénzügyminiszter, Andrásfalvy János tartományfőnök és Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára átvágta a nemzeti színű szalagot, ezzel átadva az épületet.

A jelenlevők most már bejárhatták az oratórium mindhárom szintjét, megcsodálhatták a háromszintes átriumot, amely önmagában egy közösségi tér, ami egy nyitható üvegfal révén összenyitható az udvarral, az előadótermet, betekinthettek a közösségi szobákba és kimehettek a teraszra is.  Az 50 fő befogadására alkalmas, minikonyhával ellátott, mobilfallal leválasztható teremben pedig harapnivalót és üdítőt szolgáltak fel a SZÁMALK-Szalézi technikum és Szakgimnázium mosolygós hoszteszei.