BOLDOG LAURA VICUNA
A tisztaság vértanúja
1891. április 5 – 1904. január 22.
Emléknapja: január 22.
Laura Chilében született, polgárháborús időben. A viszontagságok miatt hamar elvesztette édesapját, édesanyja kilátástalan helyzetében Argentínába menekült két kislányával. Ott megismerkedett egy gyárossal, Manuel Morával, akihez odaköltözött, hogy lányainak biztosíthassa a lakhatást. Mora durván bánt vele, kihasználta kiszolgáltatottságát, de az asszony a kislányokra való tekintettel tűrte a megaláztatásokat.
1900-ban bekerült Laura és húga a Segítő Szűz Mária Leányainak kollégiumába. Laura számára meghatározó élmény volt együtt lakni a nővérekkel. Buzgó volt az imádságban, a tanulásban, engedelmes, segítőkész és mindig vidám volt. Tízévesen elsőáldozó lett, példaképének Savio Domonkost tekintette. Így lett mottója: „Inkább meghalok, semhogy bűnt kövessek el!” – Az egyik hittanórán megértette, hogy anyja halálos bűnben él, s hogy ezért nem járul a szentségekhez. Az ijedtségtől hirtelen elájult. Ettől kezdve még buzgóbban imádkozott édesanyjáért, sok áldozatot is vállalt érte. Gyóntatója beleegyezésével felajánlotta életét anyja megtéréséért.
1902 nyarán, mikor vakáción volt, Mora erőszakos közeledését csak éppenhogy tudta elkerülni. Ezek után a férfi haragjában nem fizette tovább a kollégiumot. A nővérek azonban veszélyeztetettsége miatt tandíj nélkül is befogadták. A következő télen az igen zord időjárás és gyenge szervezete miatt betegségbe esett, melyen a gyógyszerek sem segítettek. Édesanyja ápolgatta egy szerény bérelt szobában. Mikor utánuk jött Mora, a kislány lázasan visszaindult előle a kollégiumba. Mora utánament, durván megverte, s ebből már nem épült fel. Halálos ágyán megígértette édesanyjával, hogy megbánja bűneit és szakít eddigi életmódjával, s ő be is tartotta szavát. Laura ezzel az örömmel halt meg.
Don Bosco halálának 100. évfordulóján avatta őt boldoggá II. János Pál pápa. Boldog Laura Vicuna a menekültek, a veszélyben lévő és erőszak áldozatává vált nők és családok égi pártfogója.
